Balesetvédelem

Kiemelten fontos: 5./

1./

Vadkárelhárító egyéni les vadászatok és terelő vadászatok balesetvédelmi oktatása

A vadászterületünkön az a személy vadászhat, aki tizennyolcadik életévét betöltötte, eredményes vadászvizsgát tett, rendelkezik érvényes vadászjeggyel, az illetékes rendőrhatóság által kiállított vadászlőfegyver-tartási engedéllyel, cselekvőképességében nem befolyásolt, MINDEN TÖRVÉNYI FELTÉTELNEK MEGFELEL!

Egyéni és vadászatokon a vadásznak rendelkeznie kell:

• Kézilámpa
• Kereső távcső
• Vadkárelhárító vadászatokon fegyverlámpa
• Érvényes sebkötöző csomag
• Vadazonosító jel ( terelő vadászaton a Vadőrök feladata )
• Érvényes fegyvertartási engedély, fegyver műszaki igazolás
• Vadászjegy
• Személyazonosságot igazoló okmányok

Vadászható a vaddisznó, szarvas tarvad és az elmondottak szerint, továbbá a vadászati idény szerint engedélyezett szőrmés ragadozók. A területen való mozgáskor fény,- és hangjelzés leadása mellett lehet közlekedni. A lőfegyver szállítása a gépjárműben tokban, töltetlen állapotban történhet. A magaslesre fel ill. le, terepakadályokon átkelni csak töltetlen-zárdugattyú hátrahúzott állapotban, megtört- lőfegyverrel lehet. Fegyvert tűzkész állapotba helyezni csak a lövés leadása előtt szabad. TILOS lövést leadni vélt mozgásra, vadra, fel nem ismert célra. Lövés leadása előtt minden kétséget kizárólag meg kell győződni,- hogy mások életét, testi épségét, vagyontárgyát nem veszélyeztetjük, -továbbá a lövedék várható becsapódási helyéről. Lövést leadni csak a felvezető által megadott lőirányba lehet, figyelembe véve a domborzati viszonyokat. A leshelyet elhagyni az eligazításon elhangzottak szerint lehet.

Vaddisznó éjszakai vadászata során a fegyverlámpa használata engedélyezett.

Vad elejtése esetén értesíteni kell a hivatásos vadászt, aki a további teendőket ellátja.

A leshelyek megközelítésével, és a lőtt vad elhozatalával a növényi kultúrákban minél kevesebb károkozásra kell törekedni.

Apróvad és TERELŐ NAGYVAD vadászat esetén a hajtóknak kötelező viselet a láthatósági mellény. A vadászaton a fegyver kezelés; fegyvert csak a vadászat megkezdésekor szabad megtölteni, tűzkész állapotba csak lövés előtt hozható a fegyver, a fegyverrel a léniázás és alacsony lövés leadása szigorúan tilos, kijelölt lőirányok betartása kötelező!

A balesetvédelmi szabályokat minden vadásznak kötelessége betartani, és másokkal betartatni. Esetlegesen bekövetkezett baleset esetén értesíteni kell a hivatásos vadászt, és a vadászmestert.

A balesetvédelmi oktatáson részvettünk, a hallottakat megértettük és azokat maradéktalanul betartjuk. Ezt aláírásunkkal igazoljuk.

Melléklet: jelenléti ív

Pusztaszántó, 20... .... ... Rétság - Pusztaszántói u 25. VADÁSZHÁZ

A balesetvédelmi oktatáson részvett:

Dátum

Név

Vadászjegy szám

Aláírás

2./

Balesetvédelmi oktatás kiegészítő záradék és ÁLTALÁNOS ismertetési anyag

Minden résztvevő által elolvasandó, betartandó, követendő, törvényi szabályozást megismerte elolvasta tudomásul vette értelmezés után.-

A TÁRSAS VADÁSZATOK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ÉS LEVEZETÉSÉNEK

BIZTONSÁGI SZEMPONTJAI

Ezen előírásokat az általános szabályokon túlmenően,mindenfajta társasvadászaton kötelező betartani.

Tekintettel arra, hogy a társas vadászatokon több vadász - ezáltal több vadászati eszköz - is jelen van, sőt a vadászatnak általában más résztvevői (hajtók,stb.) is vannak, a sérülés okozására alkalmas eszközök ÉS az általuk esetleg potenciálisan veszélyeztetettek is egyidejűleg, nagyobb létszámban tartózkodnak egy helyen. Egy-egy meghibásodás, figyelmetlenség esetén már önmagában ebből eredően is nagyobb a veszély kockázata, ha azonban ehhez még hozzávesszük az esetleges előkészítési, szervezési vagy irányítási hibákat, egyes résztvevők - előre nem látható - képzetlenségét, gyakorlatlanságát vagy akár fegyelmezetlenségét, netán izgalmi állapotában meggondolatlan viselkedését, könnyen belátható, hogy ezen tényezők bármelyike nagy veszélyforrást, kockázatot jelenthet. És ha valami megtörténhet, az előbb-utóbb meg is történik...

Éppen ezen tényezők - vagy ezek szerencsétlen egybeesése - okozzák,hogy a legtöbb lőfegyvertől eredő vadászbaleset, sérülés, vagy annak közvetlen veszélye a társas vadászatok alkalmával fordul elő. Ezért a társas vadászatok biztonsági előírásaira - a minden vadászaton betartandó előírásokon túlmenően - külön szabályok is vonatkoznak, amelyek ismerete és betartása a társas vadászat minden résztvevőjére nézve kötelező. A társas vadászatokra vonatkozó szabályok meghatározzák úgy a jogosult, mint az irányításban résztvevők feladatait, jogait és kötelezettségeit is, hangsúlyt adva az előkészületek, az ellenőrzés és az irányítás felelősségének.

Vezetik a szomorú statisztikát a nagyvadra tartott társas vadászatok, ahol - az ott alkalmazott lőfegyver- és lövedéktípusok következtében - a sérülések nagyobb távolságból is bekövetkezhetnek, kimenetelük általában súlyos, nem ritkán halálos.

Az apróvadra szervezett társas vadászatok során előforduló sérülések - mivel az itt alkalmazott lőfegyverek, lőszerek lőtávolsága, hatékonysága kisebb - ritkábbak és következményeik általában kevésbé súlyosak az előbbieknél.

Mit ír a jogszabály a társas vadászatokról általában

Vtv. 70. § (1) A vadászat formája lehet:

b) három vagy több vadász részvételével tartott vadászat (a továbbiakban: társas vadászat).

Vhr. 66. § (1) Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A biztonságos vadászat lefolytatása érdekében kiadott vadászat vezetői utasítás megszegése a vadászat rendje megsértésének minősül.

(2) A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig az illetékes vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint - a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan - a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást - legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően - bejelenteni.

A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata amennyiben a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt.

Vhr. 71. § (2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.

(3) A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos lövést leadni, kivéve - a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján - a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.

Vhr. 73. § (3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

Vhr. 74. § (1) A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik.

Ennyi a központi szabályozásnak az a része, amely mindenfajta társasvadászatra vonatkozik...

A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a 3 vagy több vadász részvételével tartott, nagyvad terelő- és hajtóvadászat, valamint az apróvad kereső- és hajtóvadászata társas vadászatnak minősül. (Azt csak sajnálni lehet, hogy a nagyvad terelő- és hajtóvadászat, valamint az apróvad kereső- és hajtóvadászat fogalmát viszont nem egyértelműen, illetve egyáltalán nem tisztázza, csupán a terelővadászatra tesz utalást... Külön is érdekes, hogy miért "annak minősül" és miért nem AZ.. ?)

Ez azért lényeges, mert ugyanakkor például három vagy több vadász egyidejű, közös lesvadászata, húzáson, cserkelésen, vagy barkácsoláson való részvétele viszont nem minősül társas vadászatnak, az továbbra is egyéni vadászat....

A jogszabály a jogosult kötelezettségévé teszi a társas vadászatok ütemtervét szeptember 30-ig előzetes bejelentését és az esetleges változások legalább 2 nappal korábbi bejelentését a hatóságok felé... Az ütemterv szóból kikövetkeztethető ugyan, hogy a jogalkotó valószínűleg az időpontokra gondol, a rendelkezés ezen túlmenően nem határozza meg azt, hogy ennek a bejelentésnek mit kell tartalmaznia! Mivel a bejelentési kötelezettség egyik célja az ellenőrzési lehetőség megteremtése, célszerű dátumon kívül a vadászok gyülekezési helyét, illetőleg a vadászat előtti eligazítás helyét is megadni a hatóságnak.

Bár a jogszabály a bejelentést csupán egy sereg hatóság felé írja elő, biztonsági szempontból javasolható az érintett települések Hirdetőtábláin is előzetesen közzétenni a társasvadászat időpontját - feltüntetve a hajtások helyét is!!!

Ezt kiválóan kiegészítheti a Vhr .71. § (2) bek.ezdésének azon kötelező előírása, hogy a vadászat helyszínére bevezető gazdasági - és földutakra őröket kell állítani. Javasolt ezen utakra a vadászat tényére és időtartamára utaló táblák kihelyezése is.

Előírja a jogszabály azt is, hogy társas vadászati mód esetén a jogosult köteles vadászatvezetőt állítani, aki a társas vadászatot irányítja. A vadászatvezető személyéhez aztán mindenféle jogokat és kötelezettségeket rendel, utasításainak be nem tartását szigorú következményekkel fenyegeti... Ezeket mindenesetre kellő komolysággal kell venni és betartani !

Senki számára nem lehet kétséges, hogy a vadászat eredményessége, lebonyolításának módja, hangulata, de a biztonság szempontjából is alapvető fontosságú a vadászatvezető és az irányításban résztvevő többi személy hozzáértése, gyakorlata !

Azt azonban furcsa módon nem határozza meg a jogszabály, hogy KI jogosult vadászatot vezetni, a résztvevők biztonságát is érintő utasításokat adni - holott ugyanakkor a hivatásos vadász munkakör betöltését igen szigorú feltételekhez köti...

Ugyanígy azt legalább ilyen fontos tényt sem határozza meg, hogy a több vadász, hajtó, stb. részvételével megrendezett társas vadászatokat meg kell tervezni, előkészíteni, vagy hogy ehhez hozzáértés és gyakorlat szükséges!

Az előzetes tervezés és alapos előkészítés azonban a résztvevők biztonsága, és az irányítók jól felfogott saját érdekében elengedhetetlen! Csak melegen ajánlani lehet, hogy addig is amíg a központi szabályozás ezt nem pótolja, a vadászatra jogosult jelölje ki azokat a szakmailag képzett, hozzáértő és gyakorlott személyeket, akik a társasvadászatok tervezését, előkészítését és irányítását végezni, dokumentálni jogosultak!

Csak meleg jó szándékkal javasolható tanácsként, a 10 főnél több vadász részvételével tartott társasvadászatok esetében célszerű a szakképzett és legalább öt éves gyakorlattal rendelkező személy, míg a 10 főnél kevesebb vadász részvételével tartott társasvadászatok esetében vadászvizsga és legalább öt éves gyakorlattal rendelkező személy (személyek) közül kijelölni az arra alkalmasakat. Döntő a képzettség mellett a helyismeret, a szabályok ismerete és az irányító képesség.

A Vhr. 71. § (2) megemlíti a felvezető fogalmát, és igen fontos feladatot, felelősséget utal a hatáskörébe, nevezetesen a vadászoknak a lőállásokhoz való felvezetését és ott a biztonsági szempontból alapvető információk megadását, a vadászat során követendő magatartás meghatározását. Éppen ezért erre a feladatra olyan megbízható személyeket kell kijelölni, akik a vadászterületet és a társasvadászat tervét - külön-külön az egyes hajtások részletes tervét is! - kifogástalanul ismerik, esetleg annak előkészítésében közreműködtek! Külföldi vadászok részvétele esetén fontos, hogy a felvezető a vadász által beszélt nyelven is félreérthetetlenül és szakszerűen meg tudja adni a kötelező információkat!

Igen fontos kötelezettség a lőállás elhagyásának tilalma!! Meg kell értetni mindenkivel, hogy már néhány méternyi helyváltoztatás is óriási veszélyhelyzettel járhat! Ugyanígy tilos a puskásvonalon vagy a hajtóvonalon áthaladó vadat célozva követni, vagy a hajtás/terelés lefújását követően engedély nélkül lövést leadni! Ezen szabályok megszegőivel szemben a vadászatvezető a jogszabály szerint KÖTELES a legszigorúbban eljárni

Nem említi ugyan a jogszabály, de az eredményességen kívül a biztonságban is jelentős szerepe van a hajtás vezetésének, a hajtásvezetőnek, ami nyilvánvalóan nem azonos a vadászatvezető szerepével! A hajtásvezető a hajtók irányításáért, a hajtás menetrendszerű és hatékony kivitelezéséért felelős személy, akinek a hajtásban mindenki engedelmességgel tartozik!

A hajtásvezető lehetőség szerint vadász, vagy hivatásos vadász, de lehet akár alapos helyismerettel és irányítási készséggel rendelkező más személy is. Lényeges, hogy alapos helyismerete mellett az egész társasvadászat tervét - ezen belül az egyes hajtások tervét külön-külön is - részletesen ismerje és a vadászatvezetővel bármikor kapcsolatba tudjon lépni.

Nagyobb kiterjedésű vagy létszámú hajtóvonal esetén - különösen fedett terepen - elengedhetetlen, hogy a hajtásvezető munkájának segítésére - vele együttműködő és utasításait követő - terepismeretekkel rendelkező szárnyvezetőket jelöljünk ki. A társasvadászat előkészítésébe, az előzetes helyszíni bejárásba lehetőség szerint a hajtásvezetővel és a felvezetőkkel együtt a szárnyvezetőket is vonjuk be, győződjünk meg arról, hogy a feladatukat megértették és képesek végrehajtani!

A központi szabályozás a hajtókra nézve különösebb előírást nem tesz, csupán az apróvadra illetve nagyvadra tartott társasvadászatok esetén állít fel korhatár minimumokat, amelyeket mindenképpen tartsunk is be.

A hajtók tekintetében is érvényesek viszont általános szabályként a Vtv. 69. § előírásai, különösen a (6) és (7) bekezdése, amelyeket a vadászat irányításáért felelős személyeknek kötelességük a hajtókkal is betartatni!!!

A Vhr. 73. § (3) előírja, hogy a hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani. Ez nyilvánvalóan a hajtás és a hajtók biztonságát, a hajtásvezető munkájának segítését célzó intézkedés. Célszerűen közülük ki lehet választani a hajtásvezetőt és a szárnyvezetőket, ha az ehhez szükséges feltételekkel rendelkeznek. Külön meg kell határozni viszont a hajtásban lévő puskások által követendő magatartást!

A vadászat eredményessége, szervezettsége miatt, de biztonsági szempontból is döntő jelentőségű a vadászat irányítói közötti megfelelő kommunikáció, miáltal a vadászatvezető folyamatosan informálódhat a történésekről, utasításokat adhat a felvezetők, a hajtásvezető, az utánkeresők és vadszállítók stb. számára. Régebben ezt bonyolult, ám a vadászat hangulatában is nagy jelentőséggel bíró kürtjelzésekkel oldották meg, amelynek szép és hasznos hagyománya sajnos az utóbbi évtizedekben feledésbe merült - talán éppen "teátrális" külsőségei és bonyolultsága miatt. Manapság ezt igen jelentősen megkönnyíti a technika, a mobiltelefonok, kézi rádiók kissé talán illúzióromboló, de kétségkívül előnyös használata. Ma már nem túlzott elvárás, hogy a vadászat irányítói -biztonsági, szervezési, iidőtakarékossági célból - fel legyenek szerelve a közvetlen kommunikációt lehetővé tevő működőképes technikai eszközökkel, és azokat tudják is megfelelően használni.

Ez esetben is gondolni kell azonban arra az eshetőségre, hogy ezen eszközök váratlan működésképtelensége esetén se léphessen fel balesetveszély, az alapvető biztonsági jelzések leadását más módon is meg kell szervezni.

Kiemelt szerepe van mindenfajta társas vadászat során - ezt a Vhr. 71. § (3) külön ki is hangsúlyozza - a hajtás kezdete és befejezése (lefújás) mindenki számára egyértelmű jelzésének. Ezt a jogszabály a vadászatvezető feladatává teszi.

Itt adhatunk egyszerűsített formában ismét szerepet az ősi vadászkürtnek azzal, hogy a hajtás kezdetét és végét egyezményes, mindenki által hallható és megkülönböztethető egyértelmű kürtjel jelzi. Nem kell ehhez alapesetben sem a hagyományos kürtjelek ismerete, sem pedig zenei tudás. Elegendő, ha a hajtás megindulását például egy hosszú kürtjellel, a hajtás befejezését pedig három hosszú kürtjellel jelezzük. Emellett meg lehet beszélni akár egy "Helyben marad, kontra hajtás !" kürtjelet is... Lényeges, hogy ezeket a kürtjeleket a vadászat megkezdésekor tartott eligazításon mindenkinek a tudomására hozzuk. Az is lényeges viszont, hogy a vadászat során kürtjelet csak az arra kijelölt személyek, és csak utasításra adhassanak le!! A kürtöst célszerűen a hajtóvonalban helyezzük el, vele a vadászatvezetőnek illetve a hajtásvezetőnek kapcsolatban kell lennie! Profi megoldás - és különösen nagyobb hajtások esetén célszerű - a két kürtös alkalmazása, amelyek közül az egyik a hajtóvonalban, a másik a vadászok közelében van.

A felvezetők rádiós "készrejelentése" alapján a vadászatvezető utasítást ad a vadászok közelében lévő kürtösnek a hajtáskezdet jelzésére, amit a hajtóvonalban lévő kürtös aztán megismétel, mintegy "visszaigazolva", hogy a jelzést megértették és a hajtás megindult. Ugyanígy lehetséges a hajtás végének egyértelmű jelzése, vagy akár a "Kontra" is.

Az egyértelmű jelzés mellett megnyugtató érzés ez a vadászok számára is...

Igen lényeges biztonsági szempont a megfelelő előkészítés mellett a társas vadászat minden résztvevőjének részletes eligazítása is, amelynek megértését és tudomásul vételét a résztvevők a vadászat megkezdése előtt aláírásukkal igazolják.

Ennek az egyes társas vadászati módokhoz javasolt tartalmát és részleteit az adott társasvadászati módoknál tárgyaljuk, azok megtervezésének biztonsági szempontjaival együtt, mivel a nagyvadra tartott társas vadászatok az apróvadra tartott társas vadászatoktól úgy tervezési, mint biztonsági szempontból részleteikben alapvetően különböznek.

Mindazonáltal vannak olyan előírások, ellenőrzési - információközlési kötelezettségek amelyeket minden társas vadászat előtt végre kell hajtani, függetlenül attól, hogy a vadászat nagyvadra, vagy apróvadra folyik-e.

Ennek keretében a vadászatvezető (nem az elnök, nem a titkár, stb., hanem a vadászat vezetője !)

Felszólítja a résztvevőket, hogy áttekinthetően, külön vadászok-személyzet-hajtók csoportokban különüljenek el.

Bemutatkozás és rövid üdvözlés után (ha szükséges, röviden bemutatja a jelenlévő "rangidőst" is) ismerteti a tervezett vadászati módot, az elejthető vad faját-ivarát-minőségét, az alkalmazható fegyvert és lőszert. Ismerteti a tervezett hajtások számát, várható időtartamát, valamint a hajtások kezdetének és végének jelzését, az alkalmazott egyéb jelzéseket. Közli a vadászattal kapcsolatos szükségesnek tartott egyéb információkat (közlekedés, lőállások, azok kiosztásának, megközelítésének módja, utánkeresés, vadszállítás, hajtásközi szünetek, ebéd, terítékkészítés, stb.) Javaslatot tesz arra, hogy egy-egy hajtásra a vadászok mit (vagy mit ne) vigyenek magukkal, felhívja a figyelmet a várható körülményekre és a javasolt magatartásra. Lehetőség szerint bemutatja a hajtások vázlati térképét is.

Egyenként bemutatja a felvezetőket, a hajtásvezetőt, mint olyan személyeket, akik a vadászat során utasításokat adhatnak és intézkedésre jogosultak.

Felhívja a figyelmet az általános biztonsági szabályokon kívül az adott társasvadászaton külön is betartandó biztonsági előírásokra, külön is kiemelve a legfontosabbakat:a fegyvert csőre tölteni csak a lőálláson szabad, a felvezető által engedélyezettől eltérő irányba, vagy a hajtás lefújását követően lövést leadni tilos. Ismerteti a lőálláson követendő magatartást, a lőállás elhagyásának tilalmát, illetőleg azt a kötelezettséget, hogy a hajtás lefújását követően, vagy hajtások közti szünetekben, gyülekezőn, stb. a fegyver csak ürítve, nyitott zárszerkezettel hordható !!! Ismerteti mi a teendő esetleges sérülés, vagy rosszullét esetén, illetve a mentőláda helyét, az elsősegély nyújtó személyét. Ismerteti mi a teendő, ha valaki a vadászatról annak befejezése előtt el kíván távozni.

Megkérdezi,hogy az elhangzottakat megértették-e, illetve van-e valakinek kérdése.

Elvégzi az egyes vadászok lőállásainak kiosztását (számhúzás vagy más módon) és ellenőrzi, hogy a vadászok érvényes okmányok birtokában, vadászatra alkalmas állapotban vannak-e. Elvégzi a vadászat biztonsági dokumentálását és azt a résztvevőkkel is aláíratja. Kijelöli az egyes felvezetőkhöz és járművekhez besorolt vadászokat. Külföldi vadászok esetében ennek során figyelembe kell venni a felvezetők nyelvismeretét!

Eligazítja a kürtösöket, az utánkeresőket, vadszállítókat és az utakra kiállítandó őröket.

(A hajtásvezető mindeközben a hajtók eligazítását végzi el.)

Jelt ad a felvezetés és a hajtók felállításának megkezdésére.

2019. Rétság , Pusztaszántó , Lókosvölgye VT.

3./

Vadászat rendje -balesetvédelem részletes szabályai:

1. Célja a vadászat és a fegyverhasználat részletes szabályainak ismertetése és meghatározása, a vadászati kultúra terjesztése, vadászati és fegyverhasználati fegyelem megszilárdítása, a vadászok életének és testi épségének fokozott védelme, a vadászati balesetek megelőzése.

2. Vadászni -a fegyver átadás és átengedés szabályai különös esetének figyelembevételével -csak személyre szóló lőfegyvertartási engedély és érvényben lévő vadászjegy, illetőleg külföldi vadászati engedély birtokában szabad.

3. Hasznos vadra csak az FVM hirdetményében meghatározott időszakban, vadászati idényben szabad vadászni. Az FVM megyei hivatala Vadászati Osztálya külön engedélyével az egyébként tilalmazott vadfaj vadászatára is adhat engedélyt, ha az állomány szabályozás, a vadkárelhárítás ezt indokolttá teszi (például: vaddisznó éjszakai lámpás vadászata -szarvas szezonidőn kívüli vadászata).

4. Vadászbalesetet a balesetet követő első munkanapon külön jelenteni kell az FVM. megyei hivatala Vadászati osztálya felé írásban.A vadászatra jogosultak az ismertetett VTV., vadászati fegyverhasználati rendeletek és egyéb jogszabályok figyelembevételével alakítsák ki vadászati rendjüket, a jövőbeni biztonságos és balesetmentes vadászati tevékenység folytatása érdekében.Minden vadászat eligazításakor érdemes kiadni a minta szerinti fontosabb tudnivalókat. 

5. Vadászaton a lőfegyvertartási engedélyen kívül az érvényben lévő vadászjegynek, fegyvertartási engedélynek, a lőfegyver bevizsgálását igazoló okmánynak, személyi igazolványnak, valamint a vadászathoz szükséges előírt eszközöknek kéznél kell lennie, ezeket az ellenőrzésre jogosultaknak, illetve a vadászatvezető kérésére fel kell mutatni.6. Lakott területen, nyilvános helyen közforgalmú járművön, valamint idegen vadászterületen való áthaladáskor lőfegyver csak tokban viselhető, illetve szállítható.

7. A vadász ne törekedjék indokolatlan előnyhöz jutásra a szomszédjával szemben, s magatartásával, tevékenységével ne zavarja mások vadászatát. 

8. Egyéni vadászat során történt sebzés esetén a vadász maga köteles a sebzett vadat megkeresni.

9. Társas vadászat során történt sebzés esetén tilos a sebzett vadhoz a hajtás befejezése előtt közeledni, ezt csak a vadászat befejezése után, vadászatvezető engedélyével és csak az általa megbízott személy a biztonsági előírások megtartása mellett végezheti.

10. Vadászlőfegyvert a rendeltetési céljának megfelelően kizárólag vadászatra szabad használni.

11. Vadászaton lőni akkor szabad ha a vadász a vadat minden kétséget kizárólag felismerte és mások életét, testi épségét és a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.

12. Lövésnél mindig a biztos találat elérésre kell törekedni.

13. Vadászaton, lövés előtt mérlegelni kell a többi vadász és a hajtók helyzetét, valamint a lövedék röppályájának valószínű irányát és végét.

14. Sörétes billenőcsövű vadászlőfegyver töltetlen állapotban megtörve, golyós vadászlőfegyver üresen és fesztelenített állapotban hordható. 

15. A vadászlőfegyver még töltetlen állapotban sem fordítható ember irányába. 

16. Töltött vadászlőfegyver biztosítva felfelé -vállon, hordszíjját fogva, vagy kézben tartva -hordható. A töltött biztosítatlan, lövésre kész vadászlőfegyvert csőtorkolattal felfelé két kézben kell tartani.

17. A vadászlőfegyvert csak közvetlenül lövés előtt szabad tűzkész állapotba hozni. A golyós vadászlőfegyver elsütő billentyűje csak a lövés előtt állítható gyorsítottra. Ha a lövés elmarad, a vadászlőfegyvert azonnal el kell zárni, a gyorsítót pedig eredeti állapotba kell helyezni.

18. Aki vadászlőfegyvert vesz a kezébe köteles nyomban meggyőződni arról, hogy a fegyver nincs-e töltött állapotban. Vadászlőfegyvert csőre tölteni csak akkor szabad, ha a vadász a lőállást elfoglalta és a hajtás elindult. Vadászlőfegyvert mindig úgy kell megtölteni, hogy az még véletlen elsülés esetén se okozhasson személyi sérülést vagy anyagi kárt. Töltetlen fegyver nincs!

19. Tilos az éberséget, a figyelmet, az akaraterőt hátrányosan befolyásoló szerek, gyógyszerek, továbbá szeszesital hatása alatt vadászlőfegyvert és lőszert viselni, használni, szállítani.

20. Tilos lőni vélt mozgásra, vízen lévő vadra, a hajtóvonalat vagy a szomszédokat veszélyeztetve lőni, valamint a hajtók közt kitörő vagy a nyiladékon átugró vadat puskacsővel követni "léniázás".

21. Tilos a vadászlőfegyver hatótávolságán belül lakott hely, közforgalmú út irányába dombélről völgy felé vagy völgyből gerincélre lőni. Nem szabad fedett terepen 45 fokos szögön belül repülő vadra lőni.

22. Vadászatra jogosult által rendezett társasvadászatok kivételével, a vadászterületrevadászat céljából csak előzetes bejelentkezés (beírás) után szabad kimenni.

23. Vadászatot a vadászatvezető nyitja meg, vezeti, irányítja és nyilvánítja befejezettnek. Tevékenységét hajtásvezető és felvezetők segítik. Vadászat közben a vadászatban résztvevőknek csak a vadászatvezető adhat utasításokat. A vadászatvezető általában vadászmester, vagy az általa megbízott nagy tapasztalatú helyi vadász. A társasvadászat megkezdése előtt minden vadásznak jelentkeznie kell a vadászat vezetőjénél. A vadászat előkészítése során a vadászat vezetőjének gondoskodnia kell a vadászat megrendezéséhez szükséges valamennyi személy és tárgyi feltétel biztosításáról.

24. A vadászatvezetőnek a társas vadászatot elő kell készítenie, arról térképet kell produkálnia és a biztonságos vadászat érdekében idegen ott tartózkodóktól, vagy a hajtás területre igyekvőktől mentesítenie kell, közforgalmú utak, erdei kiránduló és közlekedő utak területén a vadászat zavarmentesítését pedig táblákkal és őrökkel kell biztosítani.

25. Elejtett vadat minden hajtás után, vagy egyéni vadászat befejezésekor szakszerűen kezelni kell.

26. Vadászat után ünnepélyes külsőségek között készített terítékkel kell megadni a vadnak a tiszteletet, a teríték számára alkalmas helyen az elejtett vadat jelleg szerinti sorrendben, jobb oldalára, a vaddisznót hasra fektetve kell elhelyezni. A vadászok teríték mögött állnak fel, majd vadászat vezetője jelentést tesz a vadászat eredményéről.

27. Baleset bekövetkezése esetén a balesetet először a mentőknek, vagy súlyosságától függően orvosnak, ezzel egy időben rendőrhatóságnak azonnal jelenteni kell. A vadászat vezetőjének pedig a helyszínt a baleset bekövetkeztekori állapotnak megfelelően eredeti állapotban a rendőrhatóság megérkeztéig biztosítani kell. A balesetet feltételezhetően elkövető vadásztól vagy vadászoktól fegyver (fegyvereket) át kell vennie.

28. A kijelölt lőállás a vadászat lefúvása, illetőleg a hajtás befejezése előtt -az elsősegélyben való részesítés esetét kivéve -nem hagyható el. A leshelyen az előzetesen megbeszélt időpontig, vagy pedig a vadászat befejezésének jelzéséig kell várni. Éjszakai vadászat esetén a vadász megállapodás szerinti hang és fényjelek leadásával köteles közeledni a másik vadász les -felállítási helyéhez.

29. Késve érkező vadász a vadászat vezetőnél való jelentkezés előtt nem kapcsolódhat be a már megkezdett társas vadászatba és nem közlekedhet hozzájárulása nélkül a vadászat helyén.

Vigyázz vadászat! (1-es számú melléklet)

1. Ellenőrizd fegyveredet! Töltetlen fegyver nincs!

2. Csak kijelölt helyedet elfoglalva tölts s vess még egy pillantást a csőbe!

3. Tájékozódj a szomszéd vadásztársaid lőállása, tartózkodási helye felől!

4. Csak akkor lőj az engedélyezett lőirányba, ha minden kétséget kizáróan felismerted a vadászható vadat, mások testi épségét és vagyonbiztonságát nem veszélyezteted!

5. Ne hagyd el lőállásodat a hajtás lefúvása előtt!

6. Hajtás után a fegyveredet ürítsd ki elfordulva társaidtól!

7. Gyülekezés helyén "tört" puskával, vagy "lazított" zárt dugattyús fegyverrel jelenj meg!

8. Vadászat előtt, alatt és a fegyver szállításakor szeszesital fogyasztása tilos!

9. Ne feledd, erdőn-mezőn nem csak vadász tartózkodhat, s a kilőtt lövedék több kilométerre is veszélyt jelenthet! Tehát ne lőj lakott hely felé, közforgalmú út irányába, dombélről völgy felé, völgyből gerincen álló vadra.

10. Sebzett nagyvadat nem követjük azonnal. Társas vadászaton sebzett vad követésére a vadászat felelős vezetője ad engedélyt.

11. Apróvad vadászaton különösen vigyázz a lövés leadásakor a minimum 45 fokos szögre, ne "léniázz", ne "zsákolj" a hajtás befejezése előtt ne lőj befelé, vedd figyelembe a sörét veszélyességi távolságát, amely 1 mm/100 m.

12. Magatartásod legyen fegyelmezett, öltözéked és felszerelésed vadászhoz illő, viselkedésed etikus, tartsd be a vadászatrendjére vonatkozó szabályokat.

Viselkedés a vadászaton -Vadászetika

Az ember minden tevékenységének vannak korlátai. Ezek a korlátok (szabályozások) egyrészt a törvények, másrészt az erkölcs (az etika) által érvényesülnek. A törvényeket a mindenkori államhatalom fogalmazza meg és érvényesíti, az etika (erkölcsi) követelményeket pedig a közösségek. Minden szakmának megvan a maga erkölcsi elvárási rendszere. Ezek egyike a vadászetika, mely a legősibb etikai rendszer. A vadászetika követelményrendszere évszázadok hosszú során kristályosodott ki. Alapelvei állandónak mondhatóak, ugyanakkor minden kor, minden nemzedék hozzáteszi a maga elvárásait. Ma nyolc alapelve van a vadászetikának. Ezek a következők:-A természetért érzett felelősség elve, -A hozzáértés és szaktudás elve, -Az állatok méltóságának elve,-Az esélyadás elve, -Az önmérséklet elve,-Az együttműködés elve,-A biztonság elve,-A hagyományőrzés elve.Ezekhez az alapelvekhez nem kell kommentár. Egyszerűek, érthetőek és az embernek arról a képességéről és egyben kötelezettségéről szólnak, hogy bizonyos helyzetekben korlátoznunk kell önmagunkat. Más szóval: nem tesszük meg mindig és mindenütt azt, amit egyébként megtehetnénk. Avagy éppen fordítva: bizonyos helyzetekben, nemes célokat szem előtt tartva, olyasmit is megteszünk, amit egyébként nem lennénk kötelesek megtenni.Emberek százmillióinak az erkölcsi világképe a katolikus egyház tízparancsolatán nyugszik. Még azok a becsületes emberek is ezen elvárások jegyében élik az életüket, akik egyébként nem hívők, nem vallásos emberek. A vadásztársadalom is kialakította a maga erkölcsi parancsolatait. Íme:

Az igaz vadász tízparancsolata

1. Ismerd meg, óvd és védd a természetet, mely nem csak életünk kerete, de a sokszínű földi élet, benne az emberi faj fennmaradásának előfeltétele is.

2. Szeresd és tiszteld az élet minden formáját. Ismerd meg és becsüld az állatvilágot. Soha semmilyen életet ne olts ki öncélúan, ne okozz egyetlen állatnak sem szenvedést.

3. A vadász nem válhat gyilkossá. A vadász a vadonélő, vadászható fajok "kertésze", akinek a kezében a puska nem gyilkos fegyver, hanem szerszám, mellyel megakadályozza a túlszaporodást, eltávolítja az adott állományokba nem illő egyedeket, és amellyel birtokba veszi a vadállományok "érett gyümölcseit". 

4. A vadászatnem csak szenvedély, sport és gazdasági ágazat. Szakma, sőt tudomány is! Az igaz vadász élete éppen ezért folyamatos ismeretgyűjtés és tanulás. 

5. Adj esélyt a vadnak! A legmodernebb (igaz vadászhoz méltatlan nem engedélyezett) technikai eszközök igénybevétele bérgyilkossá zülleszt!

6. Tanúsíts önmérsékletet. A vadászat élménygazdagsága és szépsége nem az elejtett vad mennyiségétől függ.

7. A biztonság mindenre előbbre való. Az önfegyelemnek korlátoznia kell a szenvedélyt. Nincs jogod másokat veszélyeztetni.

8. A vadhalála ünnep és gyász. Add meg az elejtett vadnak járó tiszteletet, ismerd meg és ápold a vadászat nemes kulturális hagyományait.

9. Magánemberként is éld az igaz vadászok életét: légy mértéktartó és fegyelmezett. Ne adj okot arra, hogy a vadászellenes érzelmek felerősödjenek.

10. Minden állat-és természetbarátot, a természet és környezetvédelem minden hivatásos és önkéntes munkatársát tekintsd szövetségesednek. Tiszteld és ha lehet segítsd is a vadászterületeden gazdálkodó földművelők és erdőgazdák munkáját.

A társas vadászat etikája

A társas vadászat: aratás, mely a zsákmány mellett az együttlét örömét ígéri. Ugyanakkor a nemes versengés alkalma is. Éppen ezért a társas vadászat sikere az előkészítés szakszerűsége és gondossága mellett mindenekelőtt a résztvevők fegyelmétől, testi -lelki felkészültségétől és ezzel együtt önmegtartóztatási készségétől és képességétől függ.A társas vadászok szervezőinek és vezetőinek az a kötelességük, hogy gondosan előkészítsék a vadászatot, részletesen és érthetően informálják a résztvevőket, és ezt követően határozott és egyértelmű utasításokkal vezessék is azt le.A társas vadászatok résztvevői számára erkölcsi kötelesség és elsőrendű biztonsági érdek -és egyben az eredményesség előfeltétele -az utasítások jó szándékú és maradéktalan végrehajtása.A társas vadászat alkalmazkodást követel meg mindenkitől. A meggondolatlanság, az irigység, a kapzsiság, a mértéktelenség, a telhetetlenség, a haszonlesés, az önzőség nem csupán a vadászat hangulatát rontja meg, de életveszélyes helyzeteket, sőt jóvátehetetlen tragédiákat is előidézhet.A társas vadászatok (fácán-, és nyúlvadászatok, terelővadászatok, vaddisznóhajtások) a vadászok ünnepnapjai. De az ünnep hangulatáért, biztonságáért, eredményességéért és élményeiért mindenki felelős,akinek abban része van!

4./

Minden társaságunknál vadászó személy (tagunk és  vendégünk) köteles a hatályos Vtv. és minden kapcsolódó jogszabályt megismerni és betartani. 

5./          Kiemelten Fontos!

Társaságunknál vadászati tevékenység csak és kizárólag a balesetvédelem négy pontja alatt leírtak betartásával - és ezt igazolván jegyzőkönyv aláírásával - kezdhető meg.